Belényesi római katolikus templom

A belényesi római katolikus templomot Szentháromság tiszteletére szentelték fel.
Gróf Forgách Pál váradi püspök építtette, egyidőben a székesegyházzal, 1752-ben, valószínû Giovanni Battista Ricca olasz építőmester tervei alapján. Stílusa barokk. A templomot 1990-ben kívülről, 1993-ban belülről renoválták.
Szabadon álló, nyugati homlokzati tornyos, 22 méter hosszú egyhajós, 14,7 méter széles kereszthajóval rendelkező, félkörös szentélyzáródású, dongaboltozatos kis templom, a szentély jobb oldalához épített négyzetes sekrestyével. Magasra emelt oldalhomlokzataira nyílnak ívszelvényes záródású ablakai. A főhomlokzaton két toszkán oszlop által tartott portikusz nyújt mûvészi hatást, s kétkarú lépcsőfeljáró vezet a bejárathoz. Fölötte timpanon. A volutás ívekkel lezárt oromfal közepén négyzetes alapú kis torony emelkedik.
Orgonakarzatát két pillér tartja, de jelenleg csak harmóniummal rendelkezik. Értékes festményei közül a legrégebbi a Mária-kegyképe, amely a kereszthajó jobb oldalán lévő Mária-oltáron áll. A festményt, a hátlapján látható feljegyzés szerint, Mária Teréziától kapta Forgách püspök, aki a képet 1755-ben a belényesi templomnak ajándékozta. Valószínû, hogy egy 16. századi francia festő munkája. A szélső talapzatokon Szent István és Szent László szobrai állnak. A Szentháromság tiszteletére szentelt főoltár 1772-ben készült. Ugyanebben az évben festette a Mária megkoronázását ábrázoló főoltárképet Vogl Gergely budai festő. Két oldalán Péter és Pál apostolok faszobra áll. Hebenstreit József pest-budai barokk szobrász munkái. A baloldali Nepomuki Szent János mellékoltárt 1772-ben állították. Ebben az évben festette Kracker János Lukács, a magyarországi barokk festészet jelentékeny egyénisége. A három oltár a rokokó-faoltárok Magyarországon általánosan elterjedt típusában készült.