Csíkménasági római katolikus templom

A Csíki-hegyek lábánál megbújó település gótikus temploma, román-kori alapokra épült, és nemcsak kör alakú díszei és sekrestyéjének építési módja miatt érdemes felfigyelni rá, hanem a fennmaradt gótikus falfestmények miatt is. Középkori oklevelek 1583-ban említik először a falu templomát. Többször átépítették, jelenlegi formája a XIX. század közepén alakult ki.
A Boldogságos Szűz Szeplőtelen fogantatásának emlékére szentelt templom, Szűz Mária és a nyolc női szent ábrázolásán keresztül teret ad az időtlen női szentség kifejezésének. Mindez a kereszténység eszmeiségének szűrőjén át, és közvetítésével történik. Ritkán találni olyan istentiszteleti helyet, ahol ennyi női szentet ábrázolnának.
Ez a spirituális energia női szemszögből inspirált néhány antropológiai értelmezést, még Szent László legendáját is, amelyet a csíkménasági (Armaseni) freskó néhány töredékén találunk. A kun által elrabolt nő önmagát szabadítja ki hős megmentőjének jelenlétében, tudatos küzdelmet folytat pogány elrablójával szabadságáért.
A barokk stílusú karzat boltozata jelenleg a festett felület jelentős részét elfedi. A legendaciklusnak csak az utolsó jeleneteit, nevezetesen a kun Achilles-inának elvágását és megölését tudjuk kivenni. A 2011-ben restaurált freskótöredékek alapján megállapították, hogy valamikor 1410-1420 között készülhetett, és ugyanannak a mesternek a munkája, aki a csíkszentmihályi (Mihăileni) római katolikus templomnak és a székelyderzsi (Dârjiu) unitárius templom falfestményeit is készítette.
A csíkménasági (Armășeni) emberek gyönyörűen énekelnek. Örömmel jönnek a szentmisére, és papjukkal együtt éneklik himnuszaikat és a liturgikus énekeket. Mindezt szeretettel és tehetséggel teszik. A kórusban éneklő emberek a közös próbákon való részvétellel készülnek, és mindez elősegíti, hogy a liturgia a közösség minden tagja számára az öröm és a lelki közeledés alkalmává váljék. A helyiek nagy odaadással tisztelik hagyományaikat, egyik legfontosabb és legjobban várt ünnepük a Boldogságos Szűz Mária megkoronázásának ünnepe, minden év augusztusának utolsó vasárnapján.
A várva várt ünnep előtti napon Szűz Mária szobrát virágokkal díszítik fel. Másnap a falu népviseletbe öltözött fiataljai körmenet keretében viszik a Szűz Mária-szobrot a templomba. Itt az egyik lány felkéri a papot, hogy a fiatalok által font virágkoszorúval koronázza meg a Szűzanyát. A megkoronázás után a híveket felajánlják a Szűzanyának, majd a közösség tagjai népviseletbe öltözve ünnepélyes menetben vonulnak végig a falu utcáin a Szűzanya szobrával.