Érsemjéni római katolikus templom

Érsemjénben a katolikus hitélet a 16. század közepén, a reformáció térhódításával évszázadokra megszakadt, és a visszatelepülés csak az 1700-as évek elején indult meg a minorita atyák missziós tevékenységének köszönhetően. Bár a hívek száma lassan növekedett, a közösség sokáig csak leányegyházként (fíliaként) működött, először Érkeserűhöz, majd Érmihályfalvához tartozva.
A katolikus gyülekezet életében a nagy fordulópontot az 1937-es év hozta el, amikor Fiedler István nagyvárad-szatmári püspök önálló plébániai rangra emelte az egyházközséget. Ekkoriban alakították ki a település központjában álló egyik régi nemesi épületből, egy uradalmi kúriából (a források szerint a Szirmay család egykori birtokközpontjából) a mai templomot és a hozzá tartozó plébániaépületet. A Szent Tibor és Szent Zsuzsanna tiszteletére szentelt istenháza így nem a klasszikus középkori vagy barokk templomépítészet jegyeit viseli magán, hanem egy rendkívül egyedi, régi nemesi kúriákat idéző atmoszférával rendelkezik.
A templom kertje fontos helyi emlékhely is. Itt állították fel a második világháború helyi áldozatainak emlékművét, valamint azt a márványtáblát, amely Simonyi Józsefnek, a legendás "Simonyi óbesternek" állít emléket, aki egykor Érsemjénben is toborozta híres huszárjait.