Kiszsolnai evangélikus templom romja

Besztercétől mindössze 8 km-re délre fekvő, egykor többségében szászok lakta település temploma a 14. század derekán épült. Egyhajós, torony nélküli épület, szentélye a hajónál keskenyebb, szentélyszakaszból és poligonális záródásból áll, bordás boltozat fedi. A templomot a XVIII. században felújították, a szentély falait felmagasították, a hajót boltozattal fedték, homlokzatait átformálták.
A templom az 1970-es évek óta romosodik. Tetőzete mára teljesen elpusztult, hajójának falai részben ledőltek. A szentély falai is erősen pusztulnak, de boltozata még áll.
A pusztulással párhuzamosan kerültek – részlegesen – napvilágra a templom legjelentősebb értékét jelentő falképei. A szentély északi falán a csapadék következtében lemálló utólagos festésrétegek alól kibukkantak a 14. század második felében keletkezett képek, amelyek legfőbb érdekessége, hogy Giotto di Bondone vatikáni Szent Péter bazilika előcsarnokában festett, Navicellá-nak, azaz az Egyház Hajójának nevezett mozaikképe közeli másolatai a kiszsolnai képek.