Marosillyei református templom

A középkori templom a 17. század közepén a református eklézsiájé volt. Ide temette fiát 1581 -ben Márgai Menyhért, Báthori István fejedelem udvarmestere. Tornyába 1646-ban Bethlen István öntetett két harangot.
Az uradalom a 18. század elején a katolikus Bornemissza család birtokába került. 1749. január 4-én osztrák katonák és ferences szerzetesek foglalták el a templomot. A reformátusok a parókiához ragasztott, vesszőből font imaházban tartották csaknem fél évszázadon keresztül istentiszteleteiket.
A 18. század végi politikai változások megteremtették a templomépítés lehetőségét. A gyülekezet gondnoka, Tóth Dániel áldozatos munkájának, illetve az erdélyi és tiszántúli gyülekezetek adományainak eredményeképpen, 1797-re felépült a marosillyei reformátusok második hajléka. Késő-barokk bútorzata is ekkor készült. Kiemelkedő darabjai a festett szószékkorona, az éneklő pulpitus és a faragott ajtó.