Székelyzsombori evangélikus templom

Középkori eredetű, többször átépített templom, magasított nyugati oromfallal, hosszanti templomtérrel, kelet felé sokszögzáródású szentélyrésszel és különálló toronnyal. Nyugati része a legkorábbi, itt a homlokfal előtt egy kváderkövekből rakott falmaradvány látható, amely a mai oldalfalakban folytatódik.
Kormeghatározó középkori kőfaragványokat a mai templomban nem látunk.
A templomjavítások feljegyzései közt utalást találunk egy 1746-ban történt tűzvész utáni javításról. 1784-1788 között a templom „napkelet felőli része fundamentumból egészen újra épittetett". „A templom boltozatának első fele beomlani akarván, leszedetik és helyébe egy állandó deszkamennyezet tétetik 1867-8-ban." A bejárati ajtó 1786-ban készült.
A szószékkorona 1801-ből való.
A torony 1907. évben épült és két harang lakik benne, amelyek 1761-ben és 1929-ben öntettek.