Szentjobbi református templom

Bihar megyében, a Berettyó jobb partján fekvő Szentjobb (Sâniob) neve a magyar történelem egyik legfontosabb szakrális emlékét, Szent István király kézereklyéjét (a Szent Jobbot) idézi, amelyet évszázadokon át az itteni bencés apátságban őriztek. Bár a település nevét adó egykori apátság és az abból kialakított középkori vár ma már csak romjaiban létezik, a falu gazdag történelmi öröksége a mai napig meghatározza a hely szellemét.
A település jelenlegi református temploma 1801 és 1811 között épült klasszicista stílusban, egy korábbi istentiszteleti hely, illetve a hagyomány szerint a lerombolt vár köveinek felhasználásával. Az egyhajós, letisztult formavilágú épület nyugati homlokzatát a lizénákkal (falsávokkal) díszített, zömök torony határozza meg, amelynek bejárata felett egy jellegzetes kerek világítóablak látható. A belső tér puritán eleganciáját a léccel borított síkmennyezet és az északi oldalon elhelyezkedő szószék adja.
A templom az elmúlt évszázadok során több jelentős felújításon esett át – 1939-ben az ablakokat nagyobbították meg, míg a legutóbbi nagy, tetőszerkezetet is érintő renoválásokra az 1990-es és a 2000-es évek elején került sor. A külső falon Szentjóbi Szabó László költő emléktáblája látható, a templom csendes, fákkal övezett kertjében pedig Bocskai István mellszobra és egy 1848-as emlékkopjafa őrzi a magyar történelem fontos pillanatait.